IZZASZTÓKUNYHÓ

A ma, Magyarországon tartott izzasztókunyhó szertartások során a kunyhóteret szinte minden esetben a tűztérbe behordott forró kövekkel melegítjük fel. Ezek vulkanikus kövek lehetnek. Andezit, bazalt, riolit, dácit... Azért nem használunk mészkövet, mert nem bírja jól a hőt és egészségre káros gázokat is fejleszthet. A mészkövekben képződött buborékokban víz lehet, ami gőzzé párolgása során fel is robbanthatja a követ. A köveket fából rakott tüzes máglyában melegítjük fel.
Volt már szó a szentségről. Ez a tűz is tabu. A közösség tüze ez, ami ha csak lehet, a legtisztább kell, hogy legyen. Ezért felel a tűzember. Mit jelent ez a gyakorlatban?
A szertartás során az elemekkel szembeni tisztelet alapvető. Tiszteljük hát meg tüzünket és saját magunkat is azzal, hogy megadjuk a módját a tűzzel való kapcsolatunknak és bánásmódnak. Tisztelettel és alázattal viseltetünk iránta. Ebbe a tűzbe nem szórunk szemetet, taknyos papírzsebkendőt, csikket, semmit sem, ami nem odavaló. A kunyhóvezető, vagy inkább a tűzember engedélyével azonban lehet természetes anyagokat felajánlásként a tűzbe tenni.
A máglya megrakásának menete esetenként változhat. Van, hogy a tűzember készít elő mindent, van, hogy a résztvevők közösen készítik el a máglyát. A tüzet a tűzember éleszti fel.
Néhány szó a tűz tisztaságáról.
Modern korban élünk, mondhatjuk azt, hogy "őseink ha ismerték volna a gázos pörzsölőt, nem szórakoztak volna farakással". Vagy miért ne lehetne öngyújtóval, zsebsárkánnyal jól begyújtani a tüzet? Gyorsabb, praktikus is. Miért ne locsolnánk meg a gyújtóst lámpaolajjal, vagy miért ne tehetnénk bele valami könnyen lobbanó kémiai anyagot?
Őseink ha ismerték volna az atomerőművet, elektromosságot, biztos, hogy fűtőtestekkel csinálták volna egy tiszta szobában, nem szenvedtek volna kunyhóval, meg kövekkel, sárral... Ugye milyen vicces?
Nos, ez a tűz lesz az, ami minket az izzasztókunyhóban felmelegít. A fa amit felhasználunk, évtizedekig gyűjtötte a nap melegét, amit mi ezen az eseményen a fából a kövekbe átvitetünk. Ez a tűz tiszta kell, hogy legyen! A tűz tisztaságához nem csak az tartozik hozzá, hogy a hely maga tiszta és nem égetünk el rajta szemetet. A tüzünk akkor lesz "tiszta", ha annak minden eleme az. Így hát ha tiszta tüzet akarunk, akkor nem gyújtjuk, hanem élesztjük azt. Szikrából, parázsból. Nem könnyű és nem is gyors egy ilyen tűzcsiholás, de ez nem lóverseny! Várjuk csak meg, amíg a tűz feléled! Ez a szertartás része.
A fa amit használunk, lehetőleg ne hulladék legyen! Deszka, raklap, stb, hanem erdei fa. Vannak kivételek, de ezt a kunyhóvezető, vagy a tűzember tudni fogja, hogy miért kell pl. szöges fa alkatrészeket elégetni, melyek évtizedekig szolgáltak valakit, vagy valamit.
Egy tiszta tűzzel végigvitt szertartásnak nem a tűz lesz a hátráltatója, nem kelthet rossz érzést a résztvevőkben, nem okozhat egészségügyi problémákat sem. Egy hibalahetőséget ezzel ki is zártunk, mindenki jó érzéssel fog beülni a kunyhóba, mert tudja, hogy a tűz is szent és jó kezekben van.