A szertartás során eljön a pillanat az un. imakör befejezéséhez. A résztvevők egy csupor vizet kapnak, amit kézbe véve az első mondatuk: Első orvosság (volt) a víz. Kortyolnak, majd elmondják imájukat.
A hagyomány szerint a vizet is a tűzember biztosítja a kunyhólakóknak. Azonban Magyarországon kialakult egy szokás, miszerint a tűzember mellett szolgál a vízasszony. Ez a dualizmus középútra tereli a
szélsőségeket, közelebb hozza egymáshoz a különböző minőségeket. Ez általában olyan szertartásokon történik így, ahol férfiak és nők közösen vesznek részt az eseményen.
A vízasszony zsályafüsttel tisztó szertartást végez a résztvevőkkel a kunyhóba vonulás előtt. Ő készíti elő és adja be a kunyhóba a gőzölni való vizet, vagy főzetet, segíti a kunyhóból kilépő "megszületőket" mint bába, valamint ő gondoskodik szomjoltásukról is. A tűzemberrel egyenrangú segítő.
A víz az élet gyökere. A mi életünk is vízben -magzatvízben- kezdődik el. Megvéd minket a külső káros behatásoktól. Lágy, de ereje mindent elsöprő. Az örök körforgást tartja fenn, titokzatos, a végső bölcsességet hordozza.
Zúdul és ömlik
A folyó csak ömlik a tenger felé
A gyermekének születtem
Víz anya visz engem a tenger felé